Röviden: a burgonyavész kockázata akkor emelkedik, amikor fogékony állományban jelen van a kórokozó, és az időjárás több órán át kedvez a fertőzésnek. A hőmérsékletet, magas páratartalmat és levélnedvesség időtartamát együtt kell nézni. Egy esős nap vagy egyetlen magas páratartalom-érték önmagában nem diagnózis.
Miért számít a levél nedvességének időtartama?
A burgonyavészt okozó kórokozó terjedésének kedvez a nedves növényfelület és a megfelelő hőmérsékleti tartomány. Nem csak az számít, hogy esett-e, hanem az is, mennyi ideig maradt nedves a lomb. Sűrű állományban, mélyebb fekvésben vagy gyenge légmozgás mellett a levelek lassabban száradnak.
Levélnedvesség kialakulhat esőből, öntözésből, harmatból vagy ködből. Emiatt a napi csapadékösszeg önmagában gyenge helyettesítője a fertőzési környezetnek. Egy rövid, gyorsan felszáradó zápor kisebb kockázatot jelenthet, mint egy csapadék nélküli, de harmatos és párás éjszaka.
A betegség három szükséges eleme
- Fogékony gazdanövény: a fajta ellenállósága, az állomány fejlettsége és kondíciója befolyásolja a kockázatot.
- Fertőzőképes kórokozó: származhat fertőzött gumóból, árvakelésből, hulladékhalomból vagy környező állományból.
- Kedvező környezet: megfelelő hőmérséklet és tartós nedvesség szükséges a fertőzési folyamathoz.
Ha a három közül bármelyik hiányzik, nincs járványfolyamat. A meteorológiai modell a harmadik elem valószínűségét becsli, a másik kettőt terepi és üzemi információval kell hozzátenni.
Mit nézz meg egy magas kockázatú jelzés után?
- Járd be először a mélyebb, párásabb, erdősáv melletti és sűrűbb foltokat.
- Vizsgáld a lomb alsó és belső részeit is, ahol lassabb a felszáradás.
- Keress gyorsan növekvő, szabálytalan, vizenyős-zöldből barnuló levélfoltokat.
- Párás körülmények között nézd meg a folt fonáki szélét; gyanús tünetet szakemberrel vagy laborral erősíts meg.
- Ellenőrizd az árvakelést, burgonyahulladékot és a tábla szélén lévő fertőzési forrásokat.
Miért veszélyes a csak napi átlagra épülő jelzés?
A napi átlag elfedheti, hogy az éjszaka hosszú órákon át párás és nedves volt, délután pedig gyorsan kiszáradt a lomb. A fertőzés szempontjából az órás sorrend és az összefüggő kedvező időszak fontos. A több forrásból becsült órás adatok ezért jobb korai jelzést adhatnak, mint egy napi ikon.
A modell bizonytalansága viszont nő, ha nincs helyszíni levélnedvesség-szenzor, változatos a domborzat vagy záporosan hullott a csapadék. A kockázati szintet ezért mindig a helyszíni lombállapottal együtt értékeld.
Öntözés és állományszerkezet
Az esti, lombot nedvesítő öntözés meghosszabbíthatja az éjszakai nedves időszakot. Ha a technológia engedi, a kijuttatás időzítése és módja csökkentheti a tartós lombnedvességet. A túl sűrű, rosszul szellőző állomány szintén lassabban szárad, ezért a mikroklíma a táblán belül is eltérhet.
Gyakori kérdések
A magas páratartalom azt jelenti, hogy biztosan megjelenik a burgonyavész?
Nem. Az időjárás csak a fertőzés egyik feltétele. Szükség van fertőzőképes kórokozóra és fogékony növényre is. A magas kockázat fokozott megfigyelést indokol, nem bizonyítja a fertőzést.
Az eső nélküli éjszaka is lehet kockázatos?
Igen. Erős harmat, köd vagy tartósan magas páratartalom hosszú levélnedvességi időszakot hozhat létre csapadék nélkül is, különösen sűrű, rosszul szellőző állományban.
A kockázati modell megmondja, mikor kell permetezni?
Önmagában nem. A modell figyelmeztető és időzítést támogató eszköz. A kezelési döntéshez az engedélyezett készítmény előírása, a növény fejlettsége, korábbi kezelések, rezisztenciakezelés és helyszíni megfigyelés is szükséges.
Forrás
A páratartalomra és hőmérsékletre épülő burgonyavész-szabályok korlátait és gyakorlati teljesítményét a Teagasc Oak Park kutatóinak értékelése vizsgálja. A Meteon jelzése tájékoztató becslés, nem helyszíni diagnózis.
