Röviden: a hőösszeg, más néven növekedési foknap vagy GDD, azt becsüli, mennyi fejlődést hajtó hő gyűlt össze egy választott kezdőpont óta. Segíthet kelés, virágzás, rajzás vagy érés várható idejének követésében, de csak akkor, ha a bázishőmérséklet, a képlet és a kezdőnap ugyanaz, mint a használt szakmai referencia esetében.
Miért jobb néha a hőösszeg, mint a naptár?
Két azonos vetési dátumú év között jelentős fejlődési különbség lehet. Hűvös tavasszal a növény lassabban halad, meleg időben gyorsabban. A GDD a napok puszta száma helyett a napi hőmérsékletet veszi figyelembe, ezért jobban közelítheti a hő által vezérelt biológiai folyamatokat.
A módszer használható növényfenológiai állapotok, egyes kártevők fejlődése és műveleti időpontok becslésére. Nem „jó idő pontszám”: a vízhiány, a tápanyagellátás, a fotoperiódus, a betegség és a szélsőséges hő ugyanúgy eltérítheti a valós fejlődést.
A legegyszerűbb GDD-képlet
A napi minimum és maximum átlagából kivonjuk a kultúrához tartozó bázishőmérsékletet. Negatív napi érték helyett nullát adunk:
napi GDD = max(0; (Tmax + Tmin) / 2 − Tbázis)
Ha a napi maximum 24 °C, a minimum 10 °C, a bázis pedig 10 °C, akkor az egyszerű napi érték 7 GDD. A szezonális hőösszeg a napi értékek összege a meghatározott kezdőnaptól.
Egyes növényeknél a módszer alsó és felső hőmérsékleti korlátot is alkalmaz: a túl hideg minimumot a bázisra emeli, a túl magas maximumot egy felső küszöbnél levágja. Más modellek órás adatból vagy szinuszos közelítéssel számolnak. Ezek eredménye eltérhet, ezért a képlet megnevezése nélkül közölt GDD félreérthető.
A bázishőmérséklet nem univerzális
A bázis azt a közelítő alsó hőmérsékletet jelenti, amely alatt a vizsgált fejlődési folyamat alig halad. Melegigényes és hűvösebb körülményhez alkalmazkodott növényeknél más érték lehet indokolt. Ugyanazon kultúrán belül is eltérhet a használt kutatási vagy előrejelzési modell.
Honnan induljon az összegzés?
A kezdőpont lehet naptári dátum, vetés, kelés, rügyfakadás vagy egy kártevő megfigyelt biológiai eseménye. A választás attól függ, milyen céleseményt szeretnél jelezni. Vetéstől számolt hőösszeget nem szabad közvetlenül egy keléstől számolt küszöbhöz hasonlítani.
Évelő kultúráknál a téli vagy kora tavaszi nyugalmi folyamatokat a GDD önmagában nem mindig írja le. A hidegigény teljesülése, a rügy állapota és a fotoperiódus is számíthat. A hőösszeg ilyenkor egy nagyobb fenológiai modell része.
Mire használd a táblán?
- Előrejelzés: becsüld meg, mikor közelít a növény vagy kártevő egy ismert fejlődési állapothoz.
- Bejárás időzítése: a küszöb közelében sűrítsd a terepi megfigyelést.
- Évek összevetése: azonos hely, módszer és kezdőpont mellett lásd, mennyivel jár előrébb vagy hátrébb a szezon.
- Területi különbség: a helyi mikroklíma miatt ugyanazon napon eltérő hőösszeg alakulhat ki, különösen fagyzugban, lejtőn vagy városi hőhatás közelében.
Mire ne használd?
A GDD nem termésbecslés és nem hőstresszmutató. A képletből adódóan a meleg nap növeli az összeget akkor is, ha a növény a túlzott hőség és vízhiány miatt már nem fejlődik optimálisan. A növényi hőstresszt külön kell értékelni a nappali csúcsokkal, éjszakai lehűléssel, gyökérzóna-vízzel és terepi tünetekkel.
A felhalmozott hő szintén nem igazolja, hogy a fenológiai állapot valóban bekövetkezett. A modell által jelzett időablakban ellenőrizd az állományt, és a megfigyelt fejlődési állapotot használd a következő döntés alapjaként.
Gyakori kérdések
Mi a hőösszeg vagy GDD?
A növekedési foknap a bázishőmérséklet feletti napi hőtöbblet halmozott értéke. A naptári napnál jobban követheti a hőmérséklet által vezérelt fejlődést, de nem méri a víz-, tápanyag- vagy növényvédelmi stresszt.
Mennyi a helyes bázishőmérséklet?
Nincs minden növényre közös érték. A bázist a kultúrához, gyakran a fajtához és a használt fejlődési modellhez kell választani. Az eredményt csak ugyanazzal a bázissal és módszerrel közölt referenciaértékkel szabad összevetni.
A nagyobb GDD mindig gyorsabb és jobb fejlődést jelent?
Nem. A GDD egy tartományon belül a hasznos hőt közelíti. A túl magas hőmérséklet hőstresszt okozhat, a vízhiány pedig lassíthatja a fejlődést akkor is, ha a számított hőösszeg gyorsan nő.
Források
A GDD fogalmát és alapképletét a University of Minnesota Extension hőösszeg-útmutatója ismerteti. A kukoricánál használt bázis és fejlődési alkalmazás példáját az intézmény kukorica fejlődéséről szóló összefoglalója mutatja be.
