Hőstressz-figyelés növénykultúrákhoz
Kultúránkénti hőmérsékleti küszöb, küszöb feletti napok száma és fenológiai érzékenység táblaszinten, 30 napos ingyenes próbával.
Bankkártya nélkül indul · nincs automatikus terhelésA hőhullám nem minden állományt érint egyformán
A hőstressz kockázatát nem egyetlen hőmérsékleti érték határozza meg, hanem az, hogy az adott kultúra kritikus küszöbét hány napon és milyen mértékben lépi át a hőmérséklet, továbbá hogy ez melyik fejlődési szakaszban történik. Harmincöt fok vegetatív fázisban átmeneti visszaesést okoz, virágzás idején viszont közvetlen termésveszteséget.
A Meteon a kijelölt táblára megadja a kultúra kritikus napi maximumát, az előrejelzésben ezt átlépő napok számát és a várható csúcshőmérsékletet. A kockázati szint akkor emelkedik a legfelső kategóriába, ha a csúcsérték a küszöböt legalább három fokkal meghaladja.
A fenológiai állapot beszámítása
A rendszer érzékeny fenofázisként kezeli a virágzást, a címerhányást, a kalászolást és a szemtelítődést. Ezekben a szakaszokban a hőterhelés hatása aránytalanul nagyobb, ezért a modell alacsonyabb napszámnál is emelkedett kockázatot jelez.
A fenofázis a vetési dátumból és a halmozott hőösszegből számítható, vagy közvetlenül megadható. A megadott állapot pontosítja az értékelést, mert a modell ezt követően a tényleges fejlődési szakaszhoz méri a hőterhelést.
A hőterhelés és a vízkészlet együtt értelmezendő
A magas hőmérséklet a párolgási veszteséget is megnöveli, így a hőstressz és a vízhiány jellemzően egyidejűleg alakul ki. A napi kimenetben a referencia-párolgás a hőmérsékleti adatok mellett szerepel, így látható, hogy a hőterhelés mellett a vízkészlet is beavatkozási szint közelébe jutott-e.
A hőstressz-figyelés az Agronómia csomag része. Az öntözési vízmérleg részletes számítása az öntözési modul feladata, a stresszelt zónák térképi kijelölése pedig a műholdas rétegen keresztül lehetséges.
Gyakori kérdések a hőstresszről
Mit vesz figyelembe a hőstressz-értékelés?
A növény kritikus napi maximum-hőmérsékletét, az előrejelzésben ezt átlépő napok számát, a várható csúcshőmérsékletet és az aktuális fenológiai állapotot. A kockázat akkor minősül magasnak, ha a csúcsérték a küszöböt legalább három fokkal meghaladja.
Miért számít a fenofázis?
Ugyanaz a hőmérséklet virágzásban, címerhányáskor, kalászolásnál és szemtelítődés idején lényegesen nagyobb termésveszteséget okoz, mint vegetatív fázisban. A rendszer ezért az érzékeny fenofázisokban szigorúbban értékeli a kockázatot.
Mi a különbség a hőstressz és a vízhiány között?
A kettő gyakran együtt jelentkezik, de nem azonos. A hőstressz közvetlenül a hőmérséklet élettani hatása, a vízhiány a rendelkezésre álló vízkészlet hiánya. Öntözéssel a hőterhelés következményei csökkenthetők, de a hőmérsékleti küszöb átlépése önmagában is kockázat.
