Mit mutat az aszálytérkép?
A magyar nézet a Copernicus CDI-rétegét használja. Az 1/24°-os, nagyjából 5 km-es rács a csapadék, a talajnedvesség és a növényzet eltéréseit egyesíti. A kijelölt környék besorolása eredeti rácsadatból származik.
A brazil és világnézet a globális SPI-1 és SPI-3 réteget mutatja, nagyobb, 0,25°-os rácson. A negatív SPI szárazabb, a pozitív nedvesebb időszakot jelent. A két nézet eltérő mutatót használ; színeik nem hasonlíthatók közvetlenül össze.
Válassz országot, tájat vagy települést, majd kattints a földed közelébe. A saját tábla gomb ezt a helyet viszi tovább a berajzoláshoz. Mindkét réteg térségi modelladat, nem táblán belüli mérés vagy öntözési előírás. A tényleges adatnapot mindig ellenőrizd; a hiányzó cella nem jelent aszálymentességet.
Gyakori kérdések
Ez a mai aszályhelyzet?
A térkép a forrás legutolsó elérhető adatnapját mutatja, nem valós idejű mérést. Az adat dátumát és korát a térkép mellett látod.
Az Alföld és a Dunántúl külön is megnézhető?
Igen. A magyarországi nézetben külön gomb közelít az Alföldre és a Dunántúlra; a településnevek és az országhatár is látható. Brazília és a világ külön nézetben érhető el.
Megmondja, hogy a táblám melyik sarka száraz?
Az országos és globális modellrács nem alkalmas táblán belüli talajnedvesség-különbségek mérésére. Ehhez helyi adatokra, talajismeretre és lehetőség szerint mérésekre van szükség.
